
De ez annyira csúnya volt ruhaként, hogy nem vettem magam komolyan, hogy átalakítom.
Aztán egyszer csak volt fél percem és elkezdtem lebontani, onnantól fogva, pedig beindult a gépezet és elmaradt a kép... :-)
Egy házilag készített, nagyjából 50-es ruhaméretet képzeljetek el,
amire egy nagy zsáknyi, köznek felajánlott ruha közöt találtam rá.
Egyszerűen annyira lehúzta az értékét az a sok nylon köntös, nylon cicanadrág, nylon otthonka és ezernyi rettenet -ami egy nagymamáé lehetett valamikor-, hogy meginogtam fantáziaszinten.
De azért elhoztam, hiszen pöttyös volt. Mákosan pöttyös ...

A cipzárat kibontottam a szoknyarészből, és összevarrtam a hasítékot.


Így máris szép, loknis aljú rokolyám lett.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése