varrás, csak kezdőknek - olvasói kérdésre :-)

Ivett keresett meg segítséget kérve, a blogon látható felajánlást olvasva (gondolom...), hogy Ő bizony annyira kezdő, hogy nagyon. És akkor, hogyan is induljon el... :-)

Megírtam neki, a levélben felvetett kérdéseire a megfejtéseket, és azt javasoltam neki, hogy inkább ne nadrágfelhajtással kezdjen, hanem varrjon valami szép, kedvcsináló akármit.
Egy illatpárnát javasoltam, mert tényleg egyszerű, de mégis dekoratív készítmény és szinte biztos az azonnali sikerélmény.
Én most csak egy darabját varrtam meg (a leírás kedvéért), mert az emelethez már csak annyi kell, hogy két, arányosan nagyobb darab is készüljön.

Aki tud varrni, az biztos nem is olvassa a bejegyzést, de ha mégis, akkor ne lepődjön meg az anyagválasztáson. A kockás anyag bemutató szándékkal került terítékre, mert sokan azt gondolják, hogy az nagyon egyszerű; csak kockás, semmi bonyolult minta... De azért óvatosan ám; mert szabni könnyebb, de a rácsminta összeillesztése azért..., hmmmm..., nem biztos, hogy fogjátok szeretni. :-)

A képekre kattintva meg tudjátok nyitni őket nagyobb méretben is.

Egy 10 x 10 cm-es nettó méretű párnán mutatom be a kezdő lépéseket. A nettó itt annyit tesz, hogy a varrás ráhagyás nincs benne, tehát bruttó 11 x 11 cm a kiszabandó anyag.

Az anyagok színükkel egymás felé fordított helyzetben fekszenek (nálam egyforma mindkét oldala, mert ez nem nyomott mintás, hanem szövött anyag, ami alul-felül egyforma), a fonák oldal van kívül vagy felül, kinek hogy tetszik a fogalmazás.



A nyíllal jelölt helyen az 1 cm varrás ráhagyást felhajtom a fonák oldalak felé és összegombostűzöm mindkét anyagot.











Ahol nyitva hagytuk a nyíllal jelzett részt, ott fogjuk a végén megtölteni a párnát.

A gombostűk pedig mutatják, hogy miért is ne válasszunk kezdő anyagnak kockás kelmét.
Mert ahhoz, hogy az öltéssor a kifordított állapotban is szép legyen, ahhoz nagyon pontosan kell összeilleszteni a minták ritmusát.
Kockás anyagnál tulajdonképpen ilyen sűrűn.

Gondolom nem akarjátok! :-)


Biztos vannak a kezdők között, akik nem tudják, hogy így is be lehet helyezni a gombostűket az anyagba. Merőlegesen a varrásirányra.
Elméletileg a varrógéptű varráskor lecsúszik a gombostűről, mert a hengeres forma levezeti magáról.
Gyakorlatilag én már törtem el géptűt ilyen miatt, tehát felelősséget nem vállalok érte... :-)

De akkor is ajánlom kipróbálásra, mert ez a fejlődés menete és amúgy ritkán van tűtörés emiatt.



És akkor kezdjük el a varrást!
Lezáró öltéssel vagy más néven "oda-vissza varrással" kezdünk.
Az alábbi rajzon a felső firka mutatja azt, amit látnotok kell  a trükk helyes elvégzése után;
az alsó pedig bemutatja jóóóóól széthúzva a lépéseket, ahogyan készíteni kell.
Mert így kinagyítva érthetőbb, hiszen meg tudom számozni a sorrendet.
De nektek egymáson kell, hogy feküdjenek a számozott vonalak, úgy ahogyan a felső vonal mutatja!
Ezen a módon nem kell elkötözgetni a cérnákat, hanem levághatók csonkban is, nem fog kibomlani a varrás.

Első lépésként 1 centiméternyi részen varrunk egy egyenest (1-es vonal),
második lépésként ugyanazon a varrásvonalon,
tehát rávarrva az előző 1 centis cérnasorra
(ettől nem fog később kibomlani) visszafelé megyünk az anyagszél felé (2-es vonal; akinek nincs hátramenet-mód a gépén, az forduljon vissza az anyaggal)
harmadik lépésként, immáron újra a széltől indulunk (3-as vonal) és elkezdjük a folyamatos varrást, haladva a kiszabott anyag széle mentén.




Mikor mind a három összevarrandó oldalon végigmentünk a géppel, újra lezáró öltést végzünk.
Azért csak három oldal, mert ugye a negyedik nyitva marad a kifordításhoz és a töméshez.

De még nem fordítunk ki semmit, hiszen a sarkok levágása fontos tétel!

Ha nem vágnánk le, akkor kifordítás után egy szűk sarokba tömörödne a varrás ráhagyás anyagfeleslege. Az pedig egy csomót, göcsörtöt adna. Mi ezt nem akarjuk, ezért nyísszantunk!

Mégpedig úgy, hogy 45 fokban levágjuk a sarkokat annyira, hogy 2 mm maradjon a varrásvonaltól.
(Kinagyítható a fotó, ha valaki nem biztos a dolgában)


Itt már kifordítottam az anyagot és a negyedik, tehát a nyitva hagyott oldalon keresztül elvégzem azt, amire háklis vagyok.
Az előbb levágott varrás ráhagyást szépen kiegyengetem, az olló hegyével formásra alakítom a párna sarkát (lásd nyíllal jelölve, aztat ottan, no).







Most látszik igazán, miért nem szerencsés kockás anyaggal kezdeni a próbavarrásokat.
Mert a rácsvonalak így szépek.
De ehhez sokat kell ám illesztgetni, ami kezdőként kedvromboló. Hagyjuk későbbre! :)








Az olló hegye mutatja azt az oldalt, ami elvileg nyitva van, csak nem látszik rajta.
Azért nem látszik, mert a körmömmel szépen "megéleztem" még üres állapotában, hogy egyenes vonalat adjon alul-fölül.
Mert a tömés után már nehezebb megoldani a kifeszülő egyenes vonalat, ami mentén össze fogom varrni. És én bizony azt is szépre szeretném!





Flíz golyóval ajánlom tömni, amit itt mutatok be.

Amikor megtöltöttük a párnát, akkor jönnek jól a korábban "vasalt" körömnyomok; annak mentén összegombostűzöm a szájadékot.

És így nincs kitüremkedés, elcsúszás, szép egyenes, 90 fokban álló oldalat kaptunk. :-)





Most következik a bezárás...

Lehet készíteni géppel és kézzel is.
Azt hiszem, hogy ha valaki nagyon kezdő és bátortalan, akkor inkább a kézi, de rejtett öltést javasolom. Itt találjátok a leírását.

(A gombostűk most direkt párhuzamosan fekszenek az anyagszélen, mert itt bent kell tartani a kifelé vágyó tömőanyagot és így nagyobb felületet fognak be. Így viszont meg kell állni előttük és kihúzni a továbbvarrás előtt, ha géppel varrtok.)

Aki neki mer állni géppel, annak nagyon keskenyen, nevesítve, pontosan 1 milliméternyi távolságban a széltől kell haladnia. Apránként, a gombostűket kihúzgálva.

Most, hogy -ki kézzel, ki géppel- bezártátok a megtöltőnyílást, eldönthetitek, hogy kész van-e a párnácska, vagy egy kicsit még szöszmötöltök vele.

Ahogy a képen látszik, a fonákoldalon készült öltés mutatja magát. Ha így is jó, már készen is vagytok.

 De ha nem, akkor...






... körbevarrhatjátok kívülről is, egy -mondjuk úgy- dísztűzéssel.

Szerintem jól áll neki a merevített él, de aki nem meri vállalni, hagyja ki nyugodtan.









Itt látszik a dísztűzés, amit a párna élein, 1 mm-re a szélétől készítünk.











Végezetül mehet rá egy szép szalag, vagy csipke és kész is vagyunk.










Aki emeletes illatpárnát szeretne, annak kell készíteni még egy-két darabot.
Ha eltérő méretűt szeretnétek, akkor én 1.5 cm méretkülönbséget javasolnék a bizonytalanoknak.



Remélem mindenkinél sikertörténet lett a vállalkozás és megelégedve álltok föl a gép mellől... :-)