TISZTELT ÉRDEKLŐDŐK!

TÁJÉKOZTATOM ÖNÖKET, HOGY -várhatóan- HOSSZABB IDŐN KERESZTÜL SAJÁT CSALÁDOM SZÁMÁRA KELL TEVÉKENYKEDJEK, EZÉRT EBBEN AZ ÉVBEN MÁR NEM TUDOK MEGRENDELÉSEKET FOGADNI.

fodor készítése, kosárbélés, -huzat varrása, kezdőknek

Ha esetleg valamely részt nem gondoljátok világosan érthetőnek, akkor lehet, hogy azért nem részleteztem nagyon, mert egy másik varrási tájékoztató alatt bővebben bemutatva megtaláljátok. Érdemes átnézni a blog többi leírását is!!!

Először is kell egy kosár.  Nálunk éppen szétnyűtték a gyerekek az addigi textiljáték-tartó kosarat, amit egyben fel is újítok, 2:1 módon. A képen már nem látható a teteje, csak ahol azt kiszakították a kosárból; abból csipeszes zokniszárító készült. A másik új darab pedig hosszas áztatás után megrövidül és egy szép béléssel valami-tároló kosárka lesz.
El is készültem a lefonással, ilyen lett. Kosárfonásban nincs nagy tapasztalatom, ezért nem lett szép egyenletes, tekintsetek el  tőle...

Ez lesz belőle.
 AKKOR KEZDJÜNK IS HOZZÁ!









Ezt az anyagot választottam; olyan holland kék-fehér benyomását kelti. Megmértem a kosár belső kerületét és magasságát. a hosszára ráhagytam 2 cm.-t, hogy "kényelmes" legyen, plusz a varrásráhagyás 2x!!!!                                                               A magassága is tartalmazzon 2x varrásráhagyást, de ott előbb el kell dönteni, hogy hol kezdődjön a fodor, attól függ a magasság. Ezen a képen már az oldalvarrást összevarrtam és a varrásráhagyását az egyik oldalra elhajtva ismét levarrtam.
A kosárhuzat alja a fodorhoz hasonlóan  fehér anyagból készül majd. Lusta voltam, ezért a kosár alapját kívülről körberajzoltam és levágtam. Erre már nem hagytam varrásráhagyást, hiszen belülre kerül és a különbség szinte pont annyi volt, amennyi kell a ráhagyáshoz
Ez a fodorhoz kell. Nem a teljes anyagot látjátok, hanem csak egy darabkát, hogy jobban átlátható legyen a munkamenet. Hossza attól függ, hogy milyen gazdag fodrozódást szeretnétek. Én itt 2.5 x annyi hosszúságot szabtam ki.
Hosszában félbehajtom; ha mintás anyagból készül, akkor fonákot a fonákhoz, tehát a színe van kívül.
A varrógép szálfeszesség-állítóját a leglazább állásba tekerem.
Az öltéshossz-állító a legnagyobb lépéshez kerüljön. A képen látható kiegészítőt pedig jó szívvel ajánlom minden varrósnak. Egy darab mágnest pillanatragasztóval rögzítettem a varrógépre előzetesen felragasztott, többrétegű celluxra. A celluxnak köszönhetően nem sérül a gépház a pillanatragasztótól és szükség esetén le is lehet venni a mágnest. Azért tettem több réteg ragasztót egymásra, mert nem vagyok benne biztos, hogy a pillanatragasztó nem marja-e át magát egy rétegen. Az öltésbontó és a mindenes zsákvarró tű kap rajta állandó helyet.  A tűn pedig a piros szalag a megtalálást segíti, hogy ne kelljen a padlón keresgélni, ha leesik.

Na akkor vissza a fodorhoz! Tehát félbehajtottam, "0" szálfeszességgel és nagy öltéshosszal végigvarrtam az anyagot talpszélességben (a talpszélesség általában 0,8 cm; tehát a tű középállásban lévő öltési helyétől számítva a talp külső oldaláig mért távolság). Az elején lezáró, oda-vissza öltéssel kezdek, hogy rögzítsem a varrást, és később ne nyíljon szét. (ide kattintva bővebben ismertetem), de a másik végén csak simán elvágom a cérnát néhány cm-re az anyag végétől.
A levarratlan cérnájú oldalon az egyik szálat (amelyik hagyja magát) elkezdem az anyagból kihúzni, illetve az anyagot összeráncolom a húzott cérna segítségével. Ha nagy az anyag ellenállása, akkor lassan, aprólékosan haladok, hogy a cérna ne szakadjon el. Ha mégis megtörténik, akkor lehet, hogy újra kell varrni; vagy elkötni a szálat a szakadásnál, aztán folytatni ismét a szakadt cérna másik oldalától tovább a lezárt varrású részig és később a hiányzó részt kézi varrással kell összeráncolni. Olyan hosszúra kell ráncolni, amilyen hosszú az anyag, amire majd rávarrjuk.
Így néz ki a ráncolt anyag.
Ez a mostani munkához szükséges teljes mennyiség.
Nem tartozik a munka folyamatához, de azért bemutatom a másik fontos kiegészítőmet, a csíptetős asztali lámpát, ami varrógéplámpa lett. A fogantyúra csíptettem fel, és a munkaasztalt látja el helyi fénnyel. Nekem kevés a gép saját fénye; felesleges helyem viszont az aprócska asztalon nincs, ezért ezt a megoldást választottam. Aztán a munkaasztal alján futó csíkot is magam kényeztetésére készítettem Nem nagy cucc, de praktikus; egy fél centinkénti beosztással jelölt papírcsík, melyet az asztal szélére ragasztottam, a mérés megkönnyítésére. Tudom, vannak papír mérőszalagok, de nekem jobbról balra haladó kellett, mert az asztalka jobb oldalán ülök, onnan dolgozom. Kicsit már elnyűtt állapotba látható, bocs.
Visszaállítom alapállásba a gépet (öltéshossz és szélfeszesség). Az összehúzott anyagot (továbbiakban már fodor) elkezdem rágombostűzni az alap színére. Lehetne előbb a fodor két végét (a kezdőt és a befejezőt) is összevarrni és aztán illeszteni a fodorkarikát az anyagra, de én itt útközben meggondoltam magam és mégsem akartam a fodor teljes hosszát rávarrni, átrendezgettem a ráncoláselosztását. Ebből kifolyólag maradt feleslegem, ami a képen az anyag felett kígyózik. Ebben az esetben úgy lehet megoldani, hogy addig gombostűzzük a fodrot körbe, amíg elérünk a kezdő részhez és ott varrjuk össze a két véget.
Így néz ki összevarrva, és persze a varrásráhagyás itt is letűzve (ez esetben kétoldalra széthajtva, így két tűzésvonal látható az összevarrás vonala mellett bal- és jobb oldalon).
Itt rávarrom a fodrot az anyag színéről, hogy mikor majd álló helyzetbe kerül, akkor a varrásráhagyás belülre kerüljön. A fodor persze nem arról hírös, hogy szépen, szabályosan tűri a varrást (lásd kép), ezért el kell igazgatni, mielőtt végigmegyünk rajta.
Na, ez már igen! Így már varrható! Persze a fodor-összehúzó varrás nem látszódhat a kész munkán, ezért annak már a varrásráhagyásba kell kerüljön. Lentebb látszik, hogy 1 mm-rel arrébb varrtam a fodrot az anyagra.
A jobb oldali öltéssor a fodor-összehúzó, a bal oldali pedig a szép anyagra rögzítő.
Szöszök eltávolítása következik kívül és belül is.
Érzékenyen érintene, ha látnám a fodrozódás miatt vastagon futó varrásráhagyást a kosárbélés belsejében, ezért ezzel a csík anyaggal eltakarni tervezem azt. Nem mértem ki a hosszát, majd a felesleget levágom a varrás végén. (Annyira lusta vagyok...)
Nem lesz széles, csak 2 cm, +  2x ráhagyás. A ráhagyásokat behajtom és a körmömmel megkaristolom az éleit (én bizony nem szoktam ezeket levasalni; mint följebb is jeleztem, most is lusta vagyok ).
Na, ezt nem óhajtom nézni! Ügyelve, hogy éppen csak eltakarjam a felső öltéssort (1 mm-ről beszélek), ráfektetem az aláhajtott varrásráhagyásos takarópántot és...
...keskenyen levarrom. Mikor körbeértem, akkor levágom a felesleges pántot, és a kezdő részre egy adag varrásráhagyással együtt ráhajtva varrom le. De!!! Nem vágom el a cérnát, hanem lekanyarodok az alsó varrnivaló felé (lásd lejjebb), aminek a varrásráhagyását természetesen az anyag alá hajtom. Tehát néhány öltéssel eljutottam a pánt aljához, ahol szintén végig varrom a takaró anyagot.
Itt haladok tovább az alsó varrnivaló felé. Egyúttal a pánt még nyitott varrásbehajtását is rögzítem, a szélétől 1 mm-re lezárom a varrással. 
A takarópánt felvarrása után így néz ki az anyag a színoldalán.
Az alapot adó fehér vásznat félbe, aztán megint félbe hajtom, így megkapom az ívek közepét. Körmömmel megerősítem az éleket, vagy gombostűvel meg is lehet jelölni azokat. Nem jól látszik, de a képen piros gombostű jelöli a felső közepét a mintás anyagnak.
Mikor megvannak a közepek, akkor összeillesztem őket az oldalakéval.
Csak negyedenként gombostűzöm össze az anyagokat, mert különben nehezen lehetne dolgozni a sok szúrós tű között. Az egyenletes illesztés érdekében a két szélét rögzítem először, aztán annak cikknek a közepét, aztán annak is a közepét. Ezt mindenféle munkánál így csinálom, nem csak itt. 

Elkészült az alj felvarrása, de...
...a varrásráhagyás még ide-oda fordul. (Egy rendszerető ember ezt nem tűrheti!!!)Az alap felé fordítom a ráhagyásokat és levarrom azt.
Aki akarja gombostűzheti is, én csak a magyarázat kedvéért teszem azt. Viszont az ívekben feltétlenül vágjátok be az anyagot, a következő képen látható módon!
A varrásvonaltól egy biztonságos mértékig vágom be a varrásráhagyást, számomra ez 2 mm-nyi távolságot jelent.
Ilyen lesz a huzat. Az alja felé eső varrás látványát szerettem volna bemutatni, de nem igazán látszik.
Így mutat a végeredmény. Nekem tetszik!
A konyhaszekrény tetején kapott helyet.

A maradék anyagot sem dobtam ki, hanem egy kis kék madeira szalaggal megbolondítva, kicsi Rege lányomnak varrtam egy fehérneműs zsákocskát. Ha majd megyünk valahova, akkor ebbe teszi a bugyikat.:-)

7 megjegyzés:

  1. Nagyon szép és nagyon tetszik az is, hogy ennyire részletesen leírtad és fotóztad ... de miért "dugtad el" a szekrény tetejére? :)

    VálaszTörlés
  2. Kösz Erika!
    A kicsi ház az oka, szemmagasságig megtelt...

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Nagyon szemléletesen mutattad be a készítés menetét. Ez igazán jó kiindulási alap azoknak, akik most kezdenek ilyen jellegű munkához. Jó magam hosszú évek óta varrok. És sokszor annyira egyértelmű, h amit mi tudunk, más is éppen úgy érti és tudja. Szóval, gratulálok a leíráshoz. További sikeres alkotásokat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagy szó, ha egy hozzáértő dicséretét söpörhetem be; köszönöm!

      Törlés
    2. Szia!!! Teca vagyok.Életemben elöször varrok kosárba bélést.Ráadásul játék mozeskosárba és kettöt is mert iker unokáim vannak.Párnát és paplant is varrok bele.De hogy fog sikerülni nem tudom?A szemléltetés nagyon jó és érthetö!Bár csak sikerülne.KÖSZÖNÖM SZIA

      Törlés
    3. Kedves Teca!
      Ha valami nehézség merül fel, nyugodtan keress meg levélben, segítek megoldani.
      Jó munkát kívánok: Zita

      Törlés
  4. Köszönöm. Így már hozzámerek kezdeni.: Ágnes

    VálaszTörlés