Végül a forgócipő vagy forgópapucs kifejezésért Orsi barátnőmet kellett felhíjjam :-D
Dekor vászonnal bélelt, erős, munkásruha anyagból készült, fodorral tuningolt, bőrtalpú, csecse topánkát rittyentettem kis galambomnak (néhány óra alatt), különórájára.
Olyan, mint amilyet nagylányok is viselnek, csak kicsiben és fodrosan...
Sajnos szabásmintát nem találtam hozzá a neten, pedig nagyok igyekeztem magamnak megspórolni a sablonkészítés idejét. :-D
Még az is megfordult a fejemben, hogy benyitok egy tánckellék boltba és pár perc alatt megveszem a tornacipőt, de egyrészt hol van a küzdés és a csináld magad szemlélt, másrészt mikor megláttam a neten egy Sasaki forgócipő árát (12.000 Ft.) -persze nem kell a márkára menni-, akkor már tudtam, hogy megvarrom...
Nem akarok nagyzolni, ezért bevallom, sokat agyaltam rajta, hogy a rg (ritmikus gimnasztika) cipő melyik íve milyen legyen, mi a következménye az olyan hajlásnak, milyen bőséget hagyjak rá, mihez kell idomuljon, milyen száliránnyal dolgozzak, stb...
Először a talpacskát rajzoltam körbe, aztán zoknit húzattam a lábakra és a zoknihoz gombostűztem a próba-anyagot, úgy, hogy lássam, mennyi ráncot vesz fel a cipő felső része, hogyan néz ki kifektetve, mikor szabnom kell.Fodor ráncolására is lett egy új ötletem, hamarosan megmutatom...
A gumikészletben volt bordó szegő gumi, alias "Y"-gumi, így azzal zártam le a forgópapucs végét, az fut tovább a sarkakra, rögzítésnek. Alulról fehér gumi tartja jól a tánc cipőt.
Dance! Boogie woogie dance....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése