Én, ha valamilyen oknál fogva nem mosással akarok valamit beavatni, akkor a vasalós módszert választom. Csipkék és méteráruk esetében is.
Ezen a rövid csipkén mutatom be, hogy valóban használ a megoldás.
Látható a vasalatlan állapota, mikor még gyűrődik is, ezért gombostűvel fogom oda az alaphoz,
hogy lila filccel bejelölhessem a beavatás előtti végeit.

Alul pedig már a forró, vízgőzzel, spricceléssel átnedvesített és kivasalt csipkedarab látható,
amint bőven nem éri el a lila jelölést.
Ezért fontos valamit beavatni varrás előtt!
Az anyagok nem egyforma mértékben mennek össze mosás és vasaláskor, ezért hiába szép egy csipkével díszített szoknya, mikor kikerül a varrógép alól, ha aztán csalódást éri a viselőjét...
Ha ezen a 15 centis anyagon is látványos, akkor több méteren meg pláne...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése